Részletek
Tovább olvasom
Túl sok minden van; magamnak dolgozom, magamról gondoskodom, és megsérült a kezem, az ujjam, és még mindig nem gyógyult meg. (Ó, Mester.) Ah, az én hibám, az én hibám. Beütöttem a kezemet a falba. (Ó! Ó, Mester. Sajnálom.) Azt hiszem, fel voltam izgatva ettől a sok belső sugárzástól, és a hírek miatt is, amelyek a szenvedő állat-személyek és emberek szörnyű képeiről szóltak. (Ó, istenem.) De szinte automatikus reakcióként tettem. (Igen, Mester.) Még nem is gondolkodtam rajta. Egyszerűen csak úgy gyötrődtem.
