Részletek
Letöltés Docx
Tovább olvasom
Folytassuk válogatásunkat a Súrangama Szútra „A Bódhiszattva bölcsesség tíz gyakorlati szintje”, „A Bódhiszattva cselekvés tíz vonala” és „A felajánlás tíz cselekedete (parinámana)” című részeiből, Lu K'uan Yu Upászaka fordításában. A Bódhiszattva bölcsesség tíz gyakorlati szintje „1. Ánanda, miután (a Bódhiszattva hit) e tíz szintjét gyakorlati eszközökkel elérték, a tudat lényege megnyilvánul és sugárzik; a tudat e tíz funkciójának összefonódása tökéletesíti az Egy Tudatot. Ezt a szándékos szintnek hívják. 2. A belső tudat most úgy ragyog, mint a ragyogó színarany egy kristálygömbben. Mivel a korábbi (szemlélődő) bölcsesség most eléri ezt a tudat-alapot, ezt a (tudat) alap uralása szintjének nevezik. 3. A tudat-alap felismerése teljesen feltárja a bölcsességet és annak tárgyát egyetlen valóságként a tíz irányban minden akadálytól mentesen. Ezt a (Bódhiszattva) gyakorlás szintjének nevezik. 4. Ez a Bódhiszattva magatartás most hasonló a Buddháéhoz, aki befolyásolja. Ahogy a halott ember a köztes létben szülőket keres csatornaként, hogy általuk újraszülethessen a világban, úgy lép be az előrehaladó tudat a Tathágata magba. Ezt a nemes születés szintjének nevezik. 5. A szent méhben fejlődő (tudat) örökli az alap Bódhit, és a magzat annak minden jellegzetességével együtt formálódik. Ezt a (megvilágosodásra való) teljes készenlét szintjének nevezik. 6. A forma és a tudat egyaránt azonos a Buddháéval. Ezt az Igaz Tudat szintjének nevezik. 7. A test és a tudat egyesítése az idő múlásával egyre szilárdabbá válik. Ezt a vissza nem fejlődés szintjének nevezik. 8. A magzat most teljes a Buddha-test mind a tíz ismérvével. Ezt a csecsemőkorú (vagy éretlen) Bódhi szintjének nevezik. 9. A teljesen kifejlődött magzat megszületik, és Buddha fiává válik. Ezt a Törvény Királya örököse szintjének nevezik. 10. Nagykorúvá válásának ünnepe olyan, mint a felszentelési szertartás, amelyet akkor tartanak, amikor a trónörökös átveszi a kormányzás gyeplőjét. Ezt a beiktatás szintjének nevezik.” A Bódhiszattva cselekvés tíz vonala „1. Ánanda, bár ezek az erényes emberek Buddha fiának rangjára emelkedve megszerezték a Tathágata számtalan érdemét, továbbra is összhangban maradnak a tíz irány minden lényével. Ezt örömteli szolgálatnak nevezik. 2. Képesek minden élőlény jólétéért munkálkodni. Ezt jótékony tevékenységnek hívják. 3. Saját megvilágosodásuk és mások megvilágosodása mentes minden ellentmondástól. Ezt a tevékenységet neheztelés nélkülinek nevezik. 4. Folyamatos megjelenésük számtalan formában a végtelen jövőben (mások jóléte érdekében), mentes az idő és tér fogalmától, ezt kimeríthetetlen tevékenységnek nevezik. 5. Minden ragaszkodástól mentes tanításuk összhangban áll valamennyi Dharma-kapu kettősségmentességének (tanával). Ezt a soha el nem romló tevékenységnek nevezik. 6. A (noumenális) Egység a differenciálatlan jelenségek hatalmas sokféleségét tárja fel. Ezt a (tetszés szerinti) megjelenés ügyes tevékenységének nevezik. 7. Ebben az állapotban a tíz irány összes világa minden porszemcsében megjelenik, anélkül, hogy a porszemek vagy a világok akadályoznák egymást. Ezt a ragaszkodástól mentes tevékenységnek nevezik. 8. Minden megnyilvánulás maga a legmagasabb tökéletesség, (a Bódhi túlsó partjára vezető páramitá). Ez felemelő tevékenység. 9. (A noumenon és a jelenség) e tökéletes összefonódása eléri a Buddha mintát a tíz irányban, és ezt a Törvény ügyes végrehajtásának nevezik. 10. Minden cselekvési vonal nem más, mint tiszta és transzcendens nem-cselekvés, vu-vej, amely az Olyanság Egy Valóságából ered. Ezt az Igazsággal összhangban álló tevékenységnek nevezik.” A Felajánlás (Parinámana) cselekedete „1. Ánanda, miután ezek az erényes emberek transzcendentális erőket nyertek a Buddha-munka végzése során, elérik a tiszta Valóság állapotát, amely minden akadálytól megszabadítja őket. A megváltás eszméjéhez való ragaszkodás nélkül kell megszabadítaniuk az élőlényeket, hogy a nem-cselekvő (wu wei) elmét a Nirvána útja felé fordítsák. Ez elkötelezettség minden élőlény megváltására, ugyanakkor mellőzik (megmentésük) gondolatát. 2. Minden elpusztítható eltörlését, miközben annak gondolatát is kerüli, az elpusztíthatatlannak tett felajánlásának nevezik. 3. A felismerést, hogy az alap Bódhi mélységes és egyenlő a Buddha Megvilágosodásával, a minden Buddhával való egyenlőségnek tett felajánlásnak nevezik. 4. A tiszta Tudat-alap megnyilvánulását, amely megegyezik a Buddha szintjével, a mindenütt jelenvalóságnak tett felajánlásnak nevezik. 5. A világi és a Tathágata (abszolút állapotának) szabad összefonódását a kimeríthetetlen érdemraktárnak tett felajánlásnak nevezik. 6. A csak tiszta ügyek emelkedését a Buddhaság ugyanazon állapotából a Nirvána keresésekor a pártatlanság kiváló gyökereinek tett felajánlásnak nevezik. 7. A pártatlanság ilyetén felismerése, amely feltárja a tíz irányban lévő összes élőlény azonosságát saját alapvető természetünkkel, és amelynek tökéletesítése egyiküket sem zárja ki, a minden lény azonosságának tett felajánlásnak nevezik. 8. Minden jelenség azonosságának felismerését, amely mentes minden megkülönböztetéstől, és nem ragaszkodik sem az azonossághoz, sem a különbözőséghez, az Abszolútnak tett felajánlásnak nevezik. 9. Ennek az abszolút (szintnek) az elérését, amely mentes minden akadálytól a tíz irányban, az akadálytalan megszabadulásnak tett felajánlásnak nevezik. 10. Az öntermészet tökéletes felismerését, amely eltöröl minden elgondolást a Dharma birodalmáról, a határtalan Dharmadhatunak tett felajánlásnak nevezik.”
